Az immunszuppressziós folyamatokban bekövetkező változások szív-transzplantált betegeknél
A szív-transzplantációs sebészi technika, az intenzív beteg-gondozás és az immunszuppresszió terén történt fejlődés nagyban javította a graft és recipiens túlélést az elmúlt évtizedekben, ugyanakkor különös figyelmet igényelnek a gyógyszer-metabolizmusban mutatkozó hatalmas, genetikai és nem genetikai okokra visszavezethető eltérések, valamint az immunszuppresszánsok és egyéb alkalmazott gyógyszerek között kialakuló farmakokinetikai interakciók, amelyek kezelése személyre szabott gyógyszeres terápiát kíván mind a korai, mind a késői transzplantációt követő időszakban. A projekt során hangsúlyt fektetünk az immunszuppresszánsok (calcineurin gátlók, mTOR gátlók, kortikoszteroidok) metabolizmusában kulcs szerepet játszó CYP3A enzimekre, ugyanis a CYP3A enzimek genetikai polimorfizmusa és fenokonverziója szignifikánsan befolyásolja az immunszuppresszáns hatóanyagok vérszintjét. Az alacsony vagy extenzív gyógyszer-lebontó képesség miatt kialakuló magas vagy szubterápiás vérszintek a mellékhatások, illetve a terápiás hatástalanság kockázatát hordozzák magukban. A kortikoszteroidok CYP3A és nukleáris receptor expressziót szabályzó szerepének tisztázása hozzájárulhat a tacrolimus-mycophenolát-kortikoszteroid alapú terápia szteroid-mentes terápiára történő átállása során tapasztalható metabolizáló képesség ingadozásának megértéséhez. A recipiensek CYP3A-statusának monitorozása, mint farmakokinetikai eszköz elősegíti a terápia folyamatos optimalizálását, míg az immunszuppresszáns kezelés és egyéb klinikai tényezők változására (pl. átmeneti gyógyszeres terápia, élettani állapot-változások, megbetegedések) bekövetkező, NFAT által szabályzott citokin termelés érzékeny farmakodinámiás markerként szolgálhat az immunszuppresszió optimalizálásához. A biokémiai, klinikai paraméterek (graftműködés, szövődmények) alakulása és a hospitalizációs adatok igazolhatják a CYP3A-status és a citokin termelődés alapján folyamatosan optimalizált terápia előnyeit. A személyre szabott farmakoterápia a megfelelő gyógyszer és dózis-választással biztosíthatja az ésszerű, kevesebb mellékhatással járó terápia kialakítását és a graft/beteg túlélés javulását.
Monostory Katalin - Sax Balázs