Bemutatkozás

A Fehérjetudományi Kiválósági Együttműködési Program (MedInProt) egyedülálló és hiánypótló kezdeményezés Magyarországon, melynek célja:

  • a különböző fehérjetudományi szakterületek összekapcsolása,
  • hálózatba szervezése és megerősítése, 
  • a versengő együttműködés gyakorlatának meghonosítása, 
  • a szakterületi szinergizmus katalizálása, valamint
  • a már elismert kutatók együttműködésének segítése.

A programot a Magyar Tudományos Akadémia támogatja, és jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont együttműködésével valósul meg. A 2014. május 20-án tartott alakuló ülésen Perczel András, a kuratórium elnöke mutatta be a MedInProt programot.

A program első ütemében (2014-2015) a fehérjetudományok területére eső kimagasló kutatást támogatunk, néhány fehérjekutatót kisebb eszközök és berendezések megvásárlásához, illetve nagy értékű műszereken gépidő vásárláshoz segítünk hozzá.

A MedInProt Program támogatni kívánja szakkonferenciák, előadássorozatok, szakmacsoport-gyűlések szervezését, valamint angol nyelvű Msc. fehérjetudományi program beindítását. Távolabbi célunk egy fehérjetudományi troubleshooting és hotline kiépítése, szakkönyvek beszerzése, írása és fordítása.


Eseményeink

Elmúlt

-
-
További elmúlt események

Híreink

10. MedinProt Konferencia - meghívott előadók 2018-10-29

Pál Gábor: Irányított fehérjeevolúció alapkutatástól gyógyszerfejlesztésig

Poppe László: Francis Arnold: Az evolúció revolúciója – forradalmian gyors módszerek új fehérjék előállítására

Tímár József: Az ellenségem ellensége a barátom: Orvosi Nobel-díj 2018: Az Immunonkológia alapjai

Sokáig az immunológusok úgy tartották hogy a daganat elleni immunválaszt általános vagy specifikus eszközökkel serkenteni kell. Azonban ezen kisérletek klinikailag meglehetősen sikertelenek voltak. Mindeközben a daganatimmunológia sokáig nem vette figyelembe azt hogy a T-sejtes immunválasz szabályozásában legalább akkora jelentősége van a T-sejt receptor jelátvitel blokkolásának mint felerősítésének. Később derült csak fény arra hogy a daganat ellenes immun válasz sikertelenségének egyik gyakori oka az hogy a daganat aktívan blokkolja a T-sejt receptor jelátvitelt az un. chech-point inhibicióval aminek céljai a CTLA-4 és a PD1/PDL1 rendszerek.

Tks4 állványfehérje vizsgálata rákos sejtek mozgásábanBuday László, Czirók András

A Tks4 állványfehérje szerepét leírták EGFR jelpályában illetve podoszómák képzésében. Közös kísérleteink rávilágítottak arra, hogy a Tks4 fehérje funkcionális eltávolítása (Tks4 KO) befolyásolja humán kolorektális karcinóma sejtek mozgását. A Tks4 KO sejtek gyorsabb és hosszabb vándorlásra voltak képesek vad típusú társaikkal összehasonlítva.

Gyulladás indukált permeabilitásváltozás detektálásának kidolgozása arany nanorészecskék és optikaibioszenzor segítségévelCervenak László, Lagzi István László, Horváth Róbert

Munkánk során célzott bioszenzoros kísérletek segítségével (Epic BT optikai bioszenzorral) valós időben és jelölésmentesen megvizsgáltuk HeLa sejtek és töltött nanorészecskék kölcsönhatását . Az eredményeink azt mutatják, hogy a pozitívan töltött nanorészecskék (AuTMA) hatékonyabban jutnak be a sejtekbe, mint a negatívan töltött nanorészecskék (citrát stabilizált nanorészecskék). Ez a megfigyelés alátámasztja a feltevésünket, hogy a részecskék és a sejtmembrán között lévő kölcsönhatás jelentősen befolyásolja a töltött részecskék bejutását a sejtek belsejébe, mert a sejtek membránja negatívan töltött, így a vonzó elektrosztatikus kölcsönhatás a pozitívan töltött részecskék és a membrán között elősegíti a részecskék hatékony bejutását a sejtbe.

Podocin: szerkezet és öröklődés meghatározó kapcsolata egy membránfehérjében – K.Menyhárd Dóra, Schay Gusztáv, Tory Kálmán

A podocin az első fehérje, melynek oligomerizációja döntő mértékben befolyásolja egy genetikai variáns (R229Q) patogenitását. Az elmúlt években több aspektusát ismertük meg ezen mechanizmusnak: a podocin-dimerizációért felelős régiókat, az R229Q oligomerizációra gyakorolt hatását, a dimerizáció és a membrán-lokalizáció kapcsolatát. Egy variáns patogenitásának a társuló mutációtól függő megítélése új kihívást elé állítja a genetikusokat; ennek megítélését segítendő összeállítottunk egy populáció-genetikai, biokémiai és klinikai szempontrendszert.

Sejtszámlálás másképpen: a Countess FL asztali berendezés alkalmazási lehetőségei Bősze Szilvia, Beke-Somfai Tamás

A Countess II FL automata, asztali berendezés nagypontosságú sejtszámlálást tesz lehetővé, transzmissziós és fluoreszcens üzemmódban egyaránt, mely nagymértékben növeli a mérési-módszertani lehetőségeket, érzékenységet. Fluoreszcens jelölők segítségével egyszerűen és nagy áteresztőképességgel mérhető a sejtek életképessége, a sejtek méretbeli eloszlása. Meghatározható a különböző antimikrobiális, antitumor sajátságú peptidek, foldamerek, illetve ezen vegyületek származékai okozta citotoxicitás, proliferatív vagy apoptotikus hatás, kiváltva ezzel a plate-alapú teszteket.

S100 fehérjék patológiás folyamatokat okozó kölcsönhatásainak gátlása foldamerekkel - Nyitray László, Martinek Tamás

Az együttműködés célja olyan nagy affinitású foldamer ligandumok keresése, melyek alkalmasak az S100 fehérjék patofiziológiás fehérje-fehérje kölcsönhatásainak gátlására.
Elsőként alacsony mikromólos kötőpartnereket keresve feltérképeztük az S100 fehérjecsalád 8 tagjának felszínét egy 256-tagú foldamer vegyületkönyvtárral egy kikötéses-leszorításos kísérletben, majd fluorescencia polarizációs méréseket végeztünk a kiválasztott foldamer fragmensek és az S100 fehérjék közötti kölcsönhatás kvantifikálására.
A terápiás szempontból jelentős S100A4 és S100B fehérjék esetén kompetíciós pulldown kísérletekben igazoltuk, hogy a foldamerek a fehérje natív ligandum kötőhelyét ismerik fel.

Gál Péter: Proteázok az immunrendszerben: a komplementrendszer

Régi rendszer, új funkciók

A természetes (vagy más néven veleszületett) immunrendszer egyik legfontosabb, kizárólag fehérjemolekulákból álló komponense a komplementrendszer. Ez a mai tudásunk szerint kb. 40 féle fehérjemolekulából álló rendszer változatos módon vesz részt az immunválasz kialakításában. Az utóbbi években a komplementrendszer új funkcióit fedeztük fel a közvetlen sejtaktiválástól a véralvadás gyorsításáig.

Reményi Attila: Jelátviteli fehérje kináz komplexek

Fehérje kinázok hierarchikus, illetve sokszor első látásra kuszának látszó jelátviteli hálózatokba szerveződve szabályozzák a sejtek életét. Meglepő módon azonban nagyon kevés ismeretünk van arról, hogy fehérje kinázok miképp kapcsolják be egymást. Előadásomban bemutatom hogy két különböző MAP kináz hogyan alkot specifikus kináz-kináz heterodimereket, melyek a sejtnövekedést illetve sejthalált szabályozzák.

Szarka András: A nagydózisú aszkorbát és acetaminofen kiváltotta sejthalál kulcsfehérjéinek vizsgálata

A nagydózisú aszkorbát és acetaminofen kiváltotta sejthalál, valamint a ferroptózis számos közös sajátsággal rendelkezik, mint a reaktív oxigén származékok keletkezése, lipidperoxidáció, kaszpáz függetlenség és az autofágia lehetséges szerepe a sejthalál kiváltásában. Mindezen megfigyelések felvetik annak lehetőségét, hogy a ferroptózis szerepet játszik a farmakológiai aszkorbát kiváltotta tumorsejthalálban, illetve a májsejtek acetaminofen kiváltotta halálában. Hipotézisünket megvizsgálandó, HT-1080 sejtekben, illetve primer hepatocitákban sejthalált váltottunk ki ferroptózis aktivátorokkal, illetve nagy dózisú aszkorbáttal, vagy acetaminofen túladagolással, majd összehasonlítottuk a tapasztalt sejthalálformák mechanizmusát.

Vellai Tibor: Az öregedési folyamat szabályozása és mechanizmusa

The DNS valós kémiai tere jóval kiterjedtebb, mint korábban gondoltuk. Jelenleg is nagy kihívást jelent a valódi DNS összetétel és szekvencia meghatározása. Munkánk során olyan új fehérje-szenzort és módszert fejlesztettünk ki, mellyel feltérképezhető a DNS-beli tűnékeny uracil-mintázat mind Chip-Seq révén, mind pedig szuperrezolúciós in situ mikroszkópiával. A DNS-beli uracil eloszlás érdekes karakterisztikát mutat, amellyel az egyes DNS-hibajívító folyamatok közötti munkamegosztás is jellemezhető.

Vértessy Beáta: A tünékeny DNS-beli uracil-mintázat tettenérése

The DNS valós kémiai tere jóval kiterjedtebb, mint korábban gondoltuk. Jelenleg is nagy kihívást jelent a valódi DNS összetétel és szekvencia meghatározása. Munkánk során olyan új fehérje-szenzort és módszert fejlesztettünk ki, mellyel feltérképezhető a DNS-beli tűnékeny uracil-mintázat mind Chip-Seq révén, mind pedig szuperrezolúciós in situ mikroszkópiával. A DNS-beli uracil eloszlás érdekes karakterisztikát mutat, amellyel az egyes DNS-hibajívító folyamatok közötti munkamegosztás is jellemezhető.

Könyvbemutató: Ezerarcú fehérjék


10. Jubileumi MedinProt Konferencia 2018-10-29

Tisztelettel meghívjuk a MedInProt 10. konferenciájára, amelyet az ELTE TTK Eötvös termében, 2018. november 10-én, szombaton 9 órai kezdéssel rendezünk meg.

Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

Kérjük, hogy regisztráljon tagként a honlapunkon, és - mivel a helyszínfoglalás és catering szolgáltatás szervezéséhez elengedhetetlen a résztvevők létszámának pontos ismerete, - részvételi szándékát a medinprot@chem.elte.hu e-mail címen mihamarább jelezze!

Program


8. MedInProt konferencia - elhangzott előadások 2018-04-23

A MedInProt Fehérjetudományi Kiválósági Együttműködési Program nyolcadik konferenciája 2018. április 21-én került megrendezésre, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Nyitray László: Resolution revolution: Nobel-díjak a krio-elektronmikroszkópia kidolgozóinak

Vonderviszt Ferenc: A krio-elektronmikroszkópia feltáruló új világa a biomolekuláris szerkezetkutatásban

Max Maletta: How Cryo-EM is changing the Structural Biology landscape for the best

Hubert Ágnes: A fehérjepreparátumtól a nagy felbontású krio-elektronmikroszkópia térképig

Gógl Gergő: Krio-elektronmikroszkópia krisztallográfus szemmel

Pósfai Mihály: Új tudományos lehetőségek a veszprémi elektronmikroszkópia laboratóriumban

Ioncsatornák és pumpák szerepe metasztázis képződésben

A lizofoszfatidsav és egyes jelátviteli fehérjedomének kölcsönhatásainak azonosítása, a kötődés kvantitatív és szerkezeti jellemzése

Tks4 állványfehérje vizsgálata rákos sejtek mozgásában

Gyulladás indukált permeabilitásváltozás detektálásának kidolgozása arany nanorészecskék és optikai bioszenzor segítségével

A podocin patogenitása és oligomerizációja

Nanomechanikai tesztek a genodermatosisok diagnosztikájában

Sejthalálformák közötti döntési mechanizmus vizsgálata: a GSH-kapcsoló - fókuszban a ferroptózis és az autofágia

Dinamin-mediálta és a mitokondriális útvonalak szerepének vizsgálata a DNM2 asszociált centronukleáris myopathia patomechanizmusában


8. MedInProt Konferencia - program 2018-04-12

Program

Cryoem Kep


8. MedInProt Konferencia - meghívott előadók 2018-03-29

Pósfai Mihály: Új tudományos lehetőségek a veszprémi elektronmikroszkópia laboratóriumban

Vonderviszt Ferenc: A krio-elektronmikroszkópia feltáruló új világa a biomolekuláris szerkezetkutatásban

A krio-elektronmikroszkópia utóbbi években bekövetkező robbanásszerű fejlődése gyökeres változásokat hozott a szerkezeti biológiában. Ez a módszer immár lehetővé teszi a biológiai makromolekulák közel atomi precizitású szerkezetmeghatározását natív jellegű körülmények között, de ezen túlmenően a molekuláris rendszerek dinamikus működésének hátterében álló konformációs állapotok feltárására is alkalmas. Napjainkban a krio-EM révén olyan új szerkezeti ismeretek birtokába jutunk, amelyek számos fontos biológiai kérdés megválaszolásában eredményezhetnek áttörést.

Hubert Ágnes: A fehérjepreparátumtól a nagy felbontású krio-elektronmikroszkópia térképig

A krio-elektronmikroszkópia (krio-EM) biológiai minták részletes szerkezeti elemzését teszi lehetővé kriogén körülmények között és egyre nagyobb teret hódít a struktúrbiológiában. Mivel a módszerhez nem szükséges a vizsgálandó minta előzetes kristályosítása, így egy alternatív lehetőséget nyújt a röntgen-krisztallográfia mellett. A „single-particle” krio-EM technika bemutatása három archeális fehérjekomplex és az eukarióta 26S proteaszóma modelljén keresztül.

Gógl Gergő: Krio-elektronmikroszkópia krisztallográfus szemmel

Előadásomban áttekintem az előnyeit és potenciális problémáit a cryo EM modellezésnek a hagyományos krisztallográfiai szerkezet meghatározással szemben.

Nyitray László: Resolution revolution: Nobel-díjak a krio-elektronmikroszkópia kidolgozóinak

A 2017-es kémiai Nobel-díjat megosztva három kutató, Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson nyerték el, a krio-EM, mint szerkezeti biológiai módszer kifejlesztéséért. Az előadásban röviden bemutatásra kerül a 2015-ben az Év Módszerévé is választott krio-EM története, a három kutató hozzájárulása, valamint azok az elmúlt néhány évre tehető további módszertani fejlesztések, ami alapján nem túlzás forradalmi áttörésről beszélni, mivel ma már atomi felbontásban tanulmányozhatjuk kedvenc fehérjegépezeteinket.

Max Maletta: How Cryo-EM is changing the Structural Biology landscape for the best

Régebbi hírek