Eszköz: Összegfrekvencia-keltési spektrométer (SFG)
Az összegfrekvencia-keltési rezgési spektroszkópia lehetővé teszi határfelületi rendszerek és az ezeken végbemenő jelenségek felületspecifikus, roncsolásmentes, nagy érzékenységgel történő in situ vizsgálatát. A mérés során két lézersugarat bocsátanak a minta felületére, ahonnan a gerjesztő frekvenciák összegével megegyező frekvenciájú sugárnyaláb lép ki. Az általunk üzemeltetett készülékben az egyik nyaláb az infravörös tartományban hangolható, így a felületi rétegben jelenlévő molekulák rezgési színképei vehetők fel. Az összegfrekvencia-keltési színképek analízise részletes felvilágosítást szolgáltat a határréteg kémiai összetételéről, molekuláinak elhelyezkedéséről, elrendeződéséről, irányítottságáról és konformációs viszonyairól, illetve az ezen tulajdonságokban bekövetkező változásokról.

Kutatási projekt: Peptidekkel konjugált hatóanyaghordozó nanorészecskék membránaffinitásának összegfrekvencia-keltési spektroszkópiai vizsgálata modellrendszerek alkalmazásával
A projekt során peptidekkel konjugált hatóanyaghordozó nanorészecskék membránaffinitásának modellrendszerek alkalmazásán keresztül történő vizsgálat végezzük. Bősze Szilvia és munkatársai a hatóanyag – peptid konjugátumokat terveznek és szintetizálnak. Gyulai Gergő feladata biokompatibilis és biológiailag lebontható polimer alapú, peptid konjugált hatóanyaghordozó nanorészecskék előállítása, a polimer nanorészecskék felületi tulajdonságainak vizsgálata, és a modell mebrán rendszerekkel való kölcsönhatások elsősorban mennyiségi jellemzése tenziometria, atomierő-mikroszkópia (AFM) és kvarc kristály mikromérleg (QCM) alkalmazásával. Keszthelyi Tamás végzi a polimer nanohordozók valamint a peptidekkel konjugált hatóanyaghordozó nanorészecskék membránmodellekre gyakorolt hatásának vizsgálatát összegfrekvencia-keltési spektroszkópia segítségével, ami által lehetőség nyílik a kölcsönhatások molekuláris szintű értelmezésére. Az összegfrekvencia-keltési spektroszkópiai vizsgálatok során mind a vízfelszíni monorétegek, mind pedig a hordozós lipid rétegek alkalmazásra kerülnek mint biomembrán modellek.

Keszthelyi Tamás - Gyulai Gergő - Bősze Szilvia

Poszter

Beszámoló I. 2017. április