Az NM23 homológjainak expresszió és funkcionális vizsgálata munkánk központi eleme. A fehérjecsalád tagjainak legjobban ismert funkciója a sejtmigrációra gyakorolt negatív hatása, de számos egyéb regulációs szerepe is lehet (endoszómaképzés, apoptotikus bekebelezés, vezikula-transzport, celluláris energia, citoszkeletális átrendeződések). Az MDA-MB-231 humán emlőcarcinoma sejtvonalban korábban igazoltuk a H1/H2 és NDK-1 hasonló, a migrációs képességet negatívan szabályozó funkcióit. Ezekben a genetikailag módosított sejtekben a túlexpresszáltatott NM23 homológokkal összefüggésben a potenciális adhéziós, metasztatikus és anyagcsereváltozásokat kívánjuk vizsgálni in vitro és in vivo. Célunk a H1/H2 homológok daganatos környezetet is érintő hatásainak feltérképezése, különös tekintettel a daganatsejtek extracelluláris, a mikrokörnyezetet érintő hatásaira, terápiás érzékenységgel kapcsolatos metabolikus változásaira és a háttérben zajló metabolikus szabályzók (TORC1, C2) fehérjeszintű aktivitás vizsgálatára. Tisztázni kívánjuk, hogy a szérumban megjelenő NM23 valóban a daganatsejtekből származik-e, milyen mechanizmussal kerül a sejtekből az extracelluláris térbe (exocitózis, exosomális, nekrotikus törmelék, apoptotikus testek) és mi a szerepe.

A szérumból, tenyészetekből az NM23 H1/H2 vizsgálatát újonnan fejlesztett ELISA-val különbőzö sejtmintákból, sejtek felülúszójából, illetve az előbbiből frakcionált exosoma preparátumokból is tervezzük.
In vitro kezelésekkel (exosomaképzés farmakológiai gátlása vagy Rab27 silencing, Dynasore-exocitózis gátlása, medroxiprogeszteron-NM23 expresszió fokozása, NM23 tartalmú felülúszó preparátumok) vizsgálnánk: a sejtekből ürülő NM23 mennyiségét, lokalizációs változását, felderítve a kijutás módját, bioenergetikai hátterét, a sejtek metabolikus profiljának és mTOR aktivitásának változását. Az extracelluláris NM23 homológok más sejteket érintő hatásakor relokalizációs vizsgálatainkat a fúziós-MYC/FLAG TAG fehérjék segítenék ko-kulturákban (monocyta/makrofág sejtvonalban, monocyta-leukémia sejtvonalakban, fibroblasztokban) és in vivo xenograft modellben. Párhuzamosan paraffinos, esetleg fagyasztott primer és áttéti human emlőtumor mintapárokban, emlődaganatos betegek szérumában (új gyűjtés) vizsgálnánk az NM23 H1/H2 expresszióját, elemeznénk a szérum és szöveti NM23 expresszió és a klinikai adatok összefüggéseit.

Búzás Edit - Vellai Takács Krisztina - Sebestyén Anna

Poszter

Beszámoló I. 2016. szeptember

Beszámoló II. 2016. november

Beszámoló III. 2017. január