Egy újonnan felfedezett gyulladáskeltő folyamat nyomában
A gyulladásos megbetegedések súlyos egészségügyi problémát jelentenek, kezelésükre sok esetben nem áll rendelkezésre megfelelő terápia. Ennek az az oka, hogy sokszor nem ismerjük a gyulladás kialakulásának pontos mechanizmusát és a potenciális gyógyszercélpont molekulákat sem. Az MTA-TTK szerkezeti biofizika munkacsoportja a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika kutatólaboratóriumával együttműködve felfedezett egy új, potenciálisan jelentős, gyulladáskeltő mechanizmust. Kimutatták, hogy a vérben található MASP-1 proteáz, a komplementrendszer lektin útjának indító enzime képes endotélsejteket aktiválni, mivel a trombinhoz hasonlóan hasítja a sejtek felszínén található proteáz-aktivált receptorokat (PAR). A proteázok ebben az esetben hormon-szerűen működnek; egy sejtfelszíni (G-fehérje kapcsolt) receptorral kölcsönhatva külső jelet (pl. sérülés, idegen sejtek jelenléte) közvetítenek a sejt belseje felé. Ezekkel a kutatásokkal párhuzamosan az ELTE Biokémiai tanszékén a természetben nem található, szelektív gátlószereket fejlesztettek ki a lektin út enzimei ellen. A szinergia program keretén belül a három kutatócsoport közös erőfeszítéseket tesz az újonnan azonosított gyulladáskeltő folyamat mind alaposabb feltárására. A kutatásokhoz mindegyikük szaktudása elengedhetetlen.
Fő kérdésük, hogy vajon az említett jelátviteli folyamat révén megváltozik-e az endotélsejtek adhéziós-molekula mintázata. Ez ugyanis előfeltétele annak, hogy a gyulladásban résztvevő fehérvérsejtek kilépjenek az érpályából. Ehhez kapcsolódva azt is vizsgálják, hogy a MASP-1-aktivált endotélsejtek és a neutrofil granulociták között kialakul-e megfelelő erősségű, extravazációt lehetővé tévő adhézió.
A szinergia programban az MTA TTK laboratóriuma állítja elő a rekombináns (vadtípusú és mutáns) MASP-1 fehérjéket, és az ELTE laboratóriuma biztosítja az evolvált inhibitorokat. A MASP-1 gyulladáskeltő hatásának, illetve az inhibitorok gyulladáscsökkentő hatásának sejtes vizsgálatai a SE kutatólaboratóriumában zajlanak.
Cervenak László - Gál Péter - Pál Gábor