A legutóbbi konferencia meghívott előadója Katona István által bemutatott STORM szuper-rezolúciós mikroszkóprendszer kipróbálására a hallgatóság soraiból máris akadt több lelkes jelentkező, egy másik kutatócsoporttal pedig az endokannabinoid rendszer tumorbiológiai vizsgálatára indult el szakmailag ígéretes együttműködés. Örömteli a gyors hatás, s kívánjuk hogy más határterületeken dolgozó kollégák is sikerrel találjanak egymásra. Eredményes kollaborációkat kívánunk.
Az Szent-Györgyi Albert előadássorozat következő előadója Ora Schueler-Forman a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, aki május 31-én du 4 órakor az ELTE TTK Lágymányosi campusán (Déli épület 0.803-as Szabó József terem) „SMS in protein communication: How Short Motif Sequences are read and understood” („SMS-ek a fehérje kommunikációban: hogyan olvassák és értelmezik a fehérjék a rövid szekvencia motívumokat”) címmel tart előadást.
Ora Schueler-Furman a fehérje kölcsönhatások molekuláris alapelveinek vizsgálata révén azt kutatja, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a biológiai rendszerek lenyűgöző komplexitásához. Ora több olyan úttörő in silico módszer kifejlesztésben is részt vett, amelyek segítségével lehetővé vált annak modellezése, hogy hogyan ismeri fel egy fehérje a partnereit. Ezek közé tartozik a RosettaDock fehérje dokkoló módszer, illetve az elmúlt években kifejlesztett Rosetta FlexPepDock eljárás, amely peptid-fehérje kölcsöhatásokat képes atomi szinten modellezni. Egy 2012-ben elnyert European Research Council pályázat eredményeképpen már nemcsak számítógépes, hanem kísérletes módszerekkel is vizsgálja a peptid-fehérje kölcsönhatásokat és azok sejtszintű kommunikációban betöltött szerepét (http://www.cs.huji.ac.il/~fora/research.html).
A Szent-Györgyi Albert előadássorozat következő előadója Novák Béla, az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének professzora, aki Sejtciklus kapcsolók (Cell Cycle Switches) címmel tart előadást 2016. május 11-én du. 4 órakor az MTA TTK Nagytermében (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.).
Novák Béla a Műegyetemen és az ELTE közös képzésében szerzett biomérnöki diplomát 1980-ban. 1988-ban az MTA Kandidátusa lett, 1995-ben habilitált a BME-n, ahol 1996-tól egyetemi tanár a Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszékén. 2006-ban az Oxfordi Egyetemen az akkor létrehozott Integrált Rendszerbiológiai Központ professzorának nevezték ki, azóta az angliai egyetemen – Európa legnagyobb és egyik legnevesebb Biokémiai Tanszékén oktat és vezet egy világszínvonalú rendszerbiológiai kutatócsoportot. Kutatási területe biológiai folyamatok, elsősorban a sejtszaporodás matematikai modellezése a kémiai reakciókinetika eszközeivel. Előadásában azokról az ún. „kapcsoló” fehérjékről lesz szó, amelyek a sejtek növekedését és osztódását (a sejtciklust) precíz módon szabályozzák.